Technika - Lock Right beszerelése



Bár igen sok helyen el lehet menni a Suzukikkal a gyári nyitott diffivel, azért annyira nem is bonyolult úgy leátlózni az autót, hogy elöl-hátul elveszítse 1-1 kerék a tapadást, és az autó meg se mozduljon.
Ilyenkor jön jól egy diffizár. Ebből az igazán jó megoldást a pneumatikusan kapcsolható változatok jelentik, de árban is ezek a leghúzósabbak. Az elfogadható kisipari megoldások is 200 ezer forint körül indulnak, egy ARB pedig 350.
Akinek van rá keret, mindenképpen ezt válassza! De van egy fokkal olcsóbb alternatíva azoknak is, akiknek ez túl sok pénz lenne, a lehegsztett diffi meg nem jöhet szóba - ez pedig a Lock Right.

Ez ugyan egy márkanév, és gyártanak mások is ilyen megoldást, de talán ez a gyártó kínál a legszélesebb választékot Suzukihoz.
A megoldás lényege, hogy "aktív" eszköz beiktatása nélkül kapunk egy 100%-os zárat, ami némi kompromisszummal ugyanarra képes, mint a drága levegősek.
Működési elvét tekintve hiába is írok bármit, látni kell, és egyértelmű lesz. Ez a videó sokat segíthet a megértésben (angoltudás szükséges). 
Elég, ha annyit írok ide, hogy alapból zárva van, és ha a kerék felől érkezik nyomaték, akkor nyit ki, és így tud differálni a kerék kanyarodáskor.

Különböző verziókban kapható, a legegyszerűbb a 1510-es modell, ez az eredeti rószakerekeket használja fel, amiknek ehhez tökéletes állapotban kell lenniük.
Alternatív megoldás kicsit drágábban a 1530 (Samurai) ill. 1532 (Vitara), amihez a rózsakerékre sem lesz szükségünk. Ezen írás a 1532-es verzió beszerelését mutatja be egy Vitara diffibe.
Bár egész jó angol nyelvű használati ill. beszerelési utasítást adnak hozzá, én sajnos problémákba futottam, s azért írtam meg ezt a cikket, hogy másnak ne kelljen.
A lentiek azonban nem helyettesítik a hivatalos leírást, csak egy gyakorlati kiegészítésként kezelendőek!



A meglepően nagy dobozban meglepően kevés és kicsi dolgot találunk.
Először is, kapunk 2-2 darabot a képen látható vasdarabokból. A bal felső a rózsakereket helyettesítő meghajtó, a jobb felső a zárást végző kuplung, az alsó pedig egy távtartó.



Ezen felül pedig találunk 4-4 darab eltérő méretű rugót, valamint 4 darab csapot.



A beszerelés menete a diffihez való hozzáféréssel kezdődik, akinek ez készségszinten megy, nyugodtan ugorjon :)

Szóval ahhoz, hogy a diffi beléhez hozzáférjünk, sajnos elég sokat kell szerelni a Suzukikon (nem minden típusnál van így megoldva).
Első lépésként fel kell bakolnunk az autót, mert ki kell húzni a féltengelyeket. Célszerű a hídnál alátámasztani, így nem kell a futómű teljes kinyúlását emelnünk.
Olyan állapotba kell jutnunk, hogy a kerekek szabadon forogjanak, de közben alulról is tudjunk dolgozni.

Ha ez megvan, akkor engedjük le a hídból az olajat, majd vegyük le a kardánt. Ezt a diffi felőli négy csavar oldásával érjük el, majd vagy vegyük ki elöl is, vagy hajtjuk félre biztonságosan.
Ezután ki kell húznunk a féltengelyeket. Ehhez vegyük le a kerekeket, kössük ki a fékcsöveket, de ellenőrizzük előtte, hogy a légtelenítőt is ki tudjuk-e tekerni, valamint érdemes egy vérhólyagfogóval a gumi fékcsövet elszorítani, hogy ne veszítsünk a szükségesnél több fékfolyadékot.
Vegyük le a fékalaplapon hátulról található négy anyát - ezen a ponton biztosan rájövünk, hogy érdemes lett volna előtte alaposan lemosni a sarat magasnyomásúval.
Ellenőrizzük, hogy enged-e a kézifékkötél annyit, hogy az egész mindent ki tudjuk húzni 10-15 centire. Ha nem, akkor sajnos azt is ki kell kötni.
Ezután valami izmosabb kalapáccsal üssük ki az egészet, már csak a kerékcsapágy tartja a hídban. Ha a fékalaplapnál kalapálsz, figyelj rá, hogy ne görbítsd össze!



Ha kicsúsztak a féltengelyek, jöhet magának a diffinek a kiszedése.
Ehhez oldjuk körben az összes anyát (Vitaránál ehhez sajnos a híd kitámasztását is le kell kötni először), majd egy vágóval vagy éles késsel feszítsük szét a két felet.
Mindezt érdemes óvatosan, mert a dolog nehéz, és nem jó, ha fejjel kell elkapni.



Ezután következik a diffi kiszerelése a házból. Ehhez ki kell vennünk a csapágyakat, és azok biztosító lemezeit.



Fontos, hogy előtte pontozóval jelöljük össze, hogy hogy melyik hol volt, mert különben nem lesznek megkülönböztethetőek, viszont a csapágyakat nem illik összekeverni.



Ezután kihúzhatjuk magát a bolygóművet a napkerékkel együtt.
Jelöljük össze itt is, hogy mi hogyan állt, majd vegyük le a napkereket, s ezzel együtt a fedelét is.



A következő lépés a tengelyek és rózsakerekek kiszerelése.
Ehhez először ki kell ütni a tengelyeket tartó 3 csapot valami alkalmas tárggyal (pl. megfelelő méretű fúrószár), utána a tengelyek kifelé kicsúsznak.
A fogaskerekekre nem lesz szükségünk (kivéve a 1510-es verziónál), azonban a rózsakerekek hézagoló alátéteire, a tengelyekre és a kockára igen!

A leírásnak megfeleően helyezzük be az egyik adag vasat. Alulra kerül egy eredeti hézagoló alátét (a simább felével a meghajtó felé), majd a meghajtó, bele a távtartó, s végül a kuplung.
Itt jön elő a leírás első problémája, miszerint ez itt jó eséllyel nem fog beférni a helyére - a hosszú tengelyt nem lehet bedugni. A leírás szerint a távtartón max. 0,025 mm csiszolás ajánlott, s ha ez nem elég, ki kell cserélni a gyári hézagoló alátétet vékonyabbra.
Erről azt kell tudni, hogy ez nem egy sima alátét, s így kb. esélytelen belőle megfelelő vastagságút szerezni. Telefonon beszéltem a gyártóval, és ők sem tudtak rá forrást javasolni, de szerintük a diffiházak nem méretpontosak... No comment.
Kizárásos alapon mi addig csiszoltuk a távtartót, amíg akadás nélkül nem ment be a helyére a hosszú rúd és a kocka is, végül a fél rudak. (Nem tudom, hogy a 1510-es verzióval van-e ilyen gond, s ha igen, azzal mit kell kezdeni.)



Azért ezzel óvatosan, mert ha túl vékony lesz, akkor kuka az egész! Csak annyit szabad lecsiszolni, hogy egy kis játék legyen a vasak között.
Itt jön a második, probléma a leírással, s ez elég komoly. Azt írja ugyanis, hogy a tengely és a kuplung közötti hézagnak adott határokon belül kell lennie, ráadásul a két oldal közötti különbség is elég szűk tűrésű.
Nem írok konkrét számokat, ugyanis a Suzukik hátsó diffijénél ezt semmilyen módon nem lehet megmérni, mivel zárt a bolygómű háza!
Sajnos csak azt a megoldást találtuk erre, hogy össze kell szerelni rugó nélkül (mint a fenti képen) mindkét oldalt (azaz rá kell tenni a másik oldali készletet fordított sorrendben), majd a fedelet két csavarral erősen ráhúzva a lyukakon át csavarhózóval benyúlva meg kell nézni, hogy szabadon elforgatható-e az új rózsakerék a kuplunghoz képest.
Ha nem, akkor a felső távtartót is meg kell munkálni. Ha már akadálytalanul forog mindkét oldal, akkor jöhet a rugók és csapok behelyezése.
Ezekhez érdemes zsírt használni, s akkor a helyükön maradnak. Tegyük egymásba a rugókat, így kapva 4 db dupla rugót, s helyezzük bele ezeket a nagyobbik lyukakba (oldalanként 2-2), illetve tegyük bele a csapokat a kisebb lyukakba (oldalanként 2-2).



Ügyeljünk rá, hogy ne essen ki semmi összerakáskor, s arra is, hogy a csapokkal szemben rugó legyen, amikor bekerülnek.
Mindent érdemes megzsírozni, egyrészt könyebb összerakni, másrészt amíg olaj nélkül próbálgatjuk, jobbak az esélyeink.



Tegyük vissza a fedelet, a napkereket, és húzzuk le megfelelő nyomatékkal.
Itt jön az a pont, amikor még viszonylag kis energiával tudunk korrigálni, ha valami nem jó, de erre sem a leírás, sem a telefonos technikai támogatás nem nyújt megoldást.
Pedig ez kritikus, mivel mire az autóba beszerülve kiderül, hogy megfelelően működik-e minden, el fog telni pár óra (esetleg felesleges) munka.

Tehát próbáljuk ki. Ehhez szükségünk lesz egy pár féltengelyre. Ha van kiszedve bármilyen (első is jó), akkor nagyszerű, ha nincs, érdemes akár a fék szétbontása árán is kihúzni az autból, megéri.
A kipróbáláshoz fgjuk be a házat satuba, úgy, hogy mindkét oldalról be tudjunk dugni egy-egy féltengelyt.
Mindenképpen kettő emberre lesz szükség, mert a féltengelyeket kb. skíban kell tartani,s némi erőt is ki kell tudni fejteni.
Az egyik oldali ("bal") féltengelyt fordítsuk el ütközésig az egyik irányba ("előre"), és tartsuk így. Ekkor a másik oldali ("jobb") féltengelyt kezdjük el forgatni az ellenkező felé ("hátra"). Ha minden jó, akkor a jellegzetes kattogás mellett át fognak ugrani egymáson a fogak, s el kell forgnia viszonylag kis erővel a jobb féltengelynek hátrafelé. Ismételjük el ugyanezt a másik három lehetséges módon, azaz bal előfeszít hátra, jobbb forgat előre; jobb előfeszít előre, bal forgat hátra; jobb előfeszít hátra, bal forgat előre.
Mind a négy módon kézzel forgathatónak kell lennie! Ha valamelyik oldal fix, avagy a másik oldal előfeszítése nélkül is elforog, akkor sajnos valami nem jó, s ez beszerelés után sem fog változni.
Igazából egyetlen hibalahetőség van, ez pedig a fenti hézagolás. Ha valamelyik oldal nem forgatható át, akkor valószínűleg ott egy kcisivel nagyobb hézagot kell csinálnunk. Itt már max. tized-, de inkább századmilliméterekről beszélünk, tehát csak óvatosan.

Ha elértük azt az állapotot, hogy a fentiek szerinti teszt sikeres, akkor szereljük vissza a házba, állítsuk be a csapágyak hézagát.
Pucoljuk le a régi tömítést a hídtokról is és a diffiházról is, majd új tömítéssel vagy pasztával tegyük vissza, és húzzuk le.
Tegyük vissza a kardánt, a féltengelyeket, húzzuk le a fékalaplapot rögzítő csavart, s próbáljuk ki újra. Látni már nem fogunk semmit, de ha az autó sebességben van, s a kardán fix, a fenti tesztet meg kell tudni ismételni beszerelt állapotban is. Sőt, a stabil féltengelyek miatt még könnyebben kell tudni differálnia - de a másik oldal előfeszítése az ellenkező irányba itt is fontos.
Ha minden jó, kössük vissza és légtelenítsük le a féket, tegyük fel a kereket és engedjük le az autót. Ja, és tegyünk olajat a hídba! :)

Ha minden jól ment, akkor megfelelő felszereléssel kb. 6 óra alatt készen kell lennünk.



Jöhet a próbakör - érdemes felkészülni átlózós helyekkel, az eredmény megdöbbentő lesz!
Ahol eddig összkerékhajtással is csak a lendület segített, mostantól csak hátuljában is kényelmesen átsétál az autó.

nyuszy, 2017.04.05.