Tesztek - Suzuki Grand Vitara 1.6 2006 (A5)



Forrás: A5

2006. február 02., csütörtök - [13:20] 
Suzuki Grand Vitara 1.6 teszt 
Lányok kedvence?
- A5
 
A szomszédunkban van egy benzinkút, így gyakran oda járok tankolni. Az esetek döntő többségében sima tankolás, fizetés, majd elillanás a sorrend, de a Suzukik esetében ez másképp történik.

Érdekes tapasztalatokra sikerült szert tennem nemrég a benzinkutak és a Suzukik kölcsönhatásával kapcsolatban. Történt ugyanis, hogy egymás után volt nálam a Grand Vitara rövidebb verziója és a Swift dízel, előbbiről szól most e teszt. A rövid, háromajtós Grand Vitara hallatlan népszerűségnek örvendett a pultos lányok körében, gyorsan lerohantak egy pár keresztkérdéssel. Meglepődtem, hiszen a fiúknál általában csak egy odadobott "ez az új Vitara, mi?" protokolláris érdeklődés volt a maximum, míg a lányok bolondultak érte. Aztán egy hétre rá betoppantam a Swift dízellel és arra is egyből megjegyezték, hogy ez az autó volt a reklámban. Rögtön mondták a rendszámot, a kocsiszínt, sőt még azt is tudták, hogy most a dízel az újdonság. Ezek szerint a nők jobban követik a Suzuki reklámjait?

Egyébként ha Suzuki, akkor természetesen Swift, az új kisautó gyorsan meghódította az országot. Aki vett, nagyon szereti, aki még nem vett, az meg gondolkodik rajta. Ez persze nem mindenkire igaz, de a kisautó vásárlók nagy részénél sanszos a Swift, hiszen mindenhonnan azt hallja, hogy ez már nem az a Suzuki. (Persze Wagon R-t és az Igniset is viszik, vagyis a régebbi modellekre is van igény.) A kis Swiftet az ára és a kedvező hitelkonstrukciók mellett a formája viszi el az igazi sikertörténet irányába, talán nem is lenne eredendően szükséges, hogy jó is legyen.

Hátulról is helyes
Hátulról is helyes
Hogy, miért mondtam el ennyi maszlagot? Hát, mert ezen logika alapján az új Grand Vitara is sikerre van ítélve, az elődhöz képest meglehetősen megnyerő vonalait nagyon sokan értékelték az egyhetes teszt alatt. A modell bár itthon nem a leginkább keresett kategóriában próbál bizonyítani, de egy növekvő népszerűségű szegmensben, tehát meg van számára bizonyítási lehetőség. A Vitara helyzete persze meglehetősen nehéz, hiszen ha végignézzük a konkurencián, akkor igen csak erős a kínálat. A Suzuki azonban fel tud mutatni egy különlegességet, ez pedig a rövidebb háromajtós verzió. Akinek a képek alapján eddig nem esett le: ez járt nálunk is. Az ötajtóshoz képest az a különbség, hogy ennek kisebb a tengelytávja, jóval rövidebb, kisebb a motor, a négykerék-hajtás fix, és mellesleg a lámpái is mások. A kis Grand Vitara ebben a változatban elég jól néz ki, kívülről csak az elsőre talán kissé sutának tűnő végét kell megszokni, hiszen olyan, mintha hirtelen a hátsó kerék után elfogyott volna a tudomány.

A RAV4-re hasonlít a leginkább
A RAV4-re hasonlít a leginkább
Beülve már a Swiftes hangulat fogad, ez nem azt jelenti, hogy a minden a kistestvérből van, de a műanyagok minősége, a kialakítás és mondjuk a visszajelzők nagyon is azt az érzést keltik. Ez egy kicsit furcsa, persze annyira nem rossz, de azért lehetne egy kicsit exkluzívabb, hiszen mégis csak magasabb kategóriáról van szó. A térkínálat esetében viszont egyértelmű hiányérzetem van, hiszen csak elől lehet kényelmesen elférni, hátul kissé szűkös a hely. Már a bemászás sem egyszerű, hiszen az első ülések mozgatása nem épen gördülékeny azáltal, hogy nincs külön kar a támlán, másrészt mozgatás után az ülések nem mennek vissza az eredeti helyükre. Ez pedig igen kényelmetlen. Egyébként ilyen a megoldás van a Swift-ben is, így az a jó tanácsom, hogy családos emberek ne vegyenek háromajtós Swift-eket. A többiek viszont ne törődjenek vele, a táskát be lehet dobni elegánsan középről is a hátsó ülésekre. (Igaz, kivenni már akkor sem olyan könnyű.)

Persze erre szokták azt mondani a márkakereskedők, hogy ha nem tetszik a kényelmetlenség, még a hátsó térkínálat, akkor vegye meg a nagyobbat. Ez esetünkben jogos is, hiszen a tesztautónál 400 ezerrel többért már kétezres motorral szerelt ötajtósat lehet venni, ami szerintem mindenkinek megéri, kivéve, aki direkt rövidebbet akar venni.

Belül kissé Swiftes
Belül kissé Swiftes
A Grand Vitara felszereltsége egyébként nem rossz, ugyan a tesztautó nem a legalsó JA szint volt, hanem az eggyel magasabb, a háromajtós kínálat csúcsán trónoló JX-A. Ebben már távirányítós a központi zár, van légkondi, a 4 hangszórós CD-s rádió is alap, ködlámpák is vannak elől, és a külső tükör elektromosan mozgatható és fűthető is. A vezető és utasoldali légszákot még oldal- és első függönylégzsákkal is kiegészítik, és a 16 collos alufelni is széria. Természetesen a többi, ma már alapextrának számító dolog is benne van, így a tesztautó felszereltsége tényleg nem hagy kívánni valót, főleg mivel az első ülések is fűthetőek, ami egy hideg téli reggelen nagyon jól tud jönni.

Ha már lehetséges választási lehetőségeknél tartunk, akkor nézzük meg a motorokat. A japánok itt meglehetősen fura terméklogikát követnek, ugyanis a háromajtós mindössze az 1.6-os motorral rendelhető a már említett kétféle felszereltséggel, míg az ötajtósba csak a 2000-es benzines és az 1.9-es turbódízel jár, átfedés nincs. Magyarul, tehát ha akarnék, akkor sem kaphatnék erősebb háromajtóst, de az ötajtósba se lehet kérni gyengébbet. Persze ez önmagában nézve nem baj különösen a nagyobbik modellnél, de azért fura.

Terepváltó már nincs benne
Terepváltó már nincs benne
Egyébként feltehetően, ahogy a többség az 1.6-os motorra kezdetben én is azt hittem, hogy ehhez a kasztnihoz nagyon karcsú lesz, de amikor először megláttam a szalonban, hogy a háromajtós külsőre koránt sem olyan monstrum, mint ötajtós testvére, akkor már nem voltam ennyire pesszimista. Aztán kiderült, hogy én teszem bele az első kilométereket, így együttérzési szempontok miatt csak kíméletesre fogtam a figurát. Pedig a kérdés adott, mivel a Grand Vitara kínálatban ez a legkisebb moci, amelyet ráadásul se turbó, se kompresszor nem lélegeztet, vajon nem kevés ez a mozgatáshoz?

Az első tapasztalat alapján állítható, hogy bár nagyobb motorokkal feltehetően lendületese(bbe)n lehetne mozgatni a divatterepjárót, de az 1.6-os sem annyira rossz. Városban kifejezetten jól elboldogul, hiszen a VVT szelepvezérlésnek köszönhetően már alul is van nyomaték, persze azért lendületes autózáshoz sűrűn kell váltogatni. Országúton ez még inkább előtérbe kerül, de összességében semmi baj nincs a motorral. Akinek nem sportos a vezetési stílusa, annak sosem fog hiányozni a plusz lóerő, aki meg erre hajt, annak a fejében meg sem fordul, hogy egyáltalán 1.6-ost vesz.

A bejáratós autó esetén mindig van egy-két dolog, ami nehézzé teszi a tesztelést, a véleményformálást, hiszen ilyenkor még olyandolgok is zavarhatnak, amely a későbbiekben megszűnnek. Valószínűleg az én esetemben ilyen a váltó, amely a teszt ideje alatt meglehetősen karcosan, akadozva járt, igaz, a pár együtt töltött nap alatt látványosan javult a helyzet. Persze kérdés, hogy azért mert megszoktam, vagy azért mert kezdett bekopni. A Suzukik esetében kevés rossz tapasztalatom volt a váltókkal, tehát bízzunk a második verzióban.

A hátsó üléssor
A hátsó üléssor
Természetesen hasonló okok miatt a tesztfogyasztás sem mérvadó, hiszen azt mindenki tudja, hogy a bejáratós autó többet fogyaszt. Na, mindegy. Nekem az egy hét, jellemzően városi használat során kemény 10 literes átlag jött ki, ami elsőre nem rossz, de figyelembe kell venni a kímélő használatot és a nagy hideget is. Előbbi csökkenti, utóbbi növeli a fogyasztást, így szerintem e kettő körülbelül kiegyenlítette egymást. Ennek ellenére ez a fogyasztás másodikra nem rossz, sőt várhatóan a bejáratási időszak végére egy-másfél literrel még csökkenni is fog.

A Grand Vitara tehát összességében így háromajtósban jó döntés lehet, ha nem kell sokat használni a hátsó padokat. Elsősorban olyanoknak való, akik tényleg sosem utaznak kettőnél többen, viszont sokat parkolnak városban és szeretnek minden úthibán átgázolni, na meg felülről nézni a világot. A Grand Vitara ezen verziója - nem árulók el nagy titkot - inkább rosszabb minőségű utakon, földutakon bizonyíthat, komolyabb terepre nem való, viszont a téli jeges napokon jól jön az összkerék-hajtás. Feltehetően sokan azt mondják majd rá, hogy tipikus cicababa autó, akiknek azért vesznek ilyet, hogy ne féljenek, meg örüljenek is mivel jól néz ki. Az biztos, hogy "farokhosszabbítónak" rövid, de ilyen sztereotípiák a konkurenseket is sújtják. Tény, hogy rövid hobbiterepjáróban nem sok férfivezetőt találunk, de ettől függetlenül lehetünk bátrak, és megtörhetjük mi magunk is a jeget a Grand Vitará-val.

Egész robosztus kiállás
Egész robosztus kiállás
Már, ha van rá elég pénzünk, ugyanis az ára nem éppen az olcsó Suzuki korszakot idézi, hiába ez már az új Swifttel megszűnt. A terepjárók között nem számít soknak a tesztelt Grand Vitara 1.6-ért kért több mint 5.2 millió, de ha jobban belegondolok, nekem viszont az. Egyrészt nem elégíti ki tökéletesen terepjárós igényeimet, másrészt a kis méreteivel a személyautósakat sem éri el. Ez a modell azoknak jöhet be, akik pont egy ilyenre vágynak, vagyis ne legyen nagy, de mégis menjen el könnyebb terepen. Ha terepjáró kellene, akkor 4.5 milla körül már adnak jól felszerelt Pick Upot, ami inkább teherautós, vagy ha csak a négykerék-hajtás kellene, akkor pedig jöhetne egy alap Subaru Impreza is. Persze mindkettő teljesen más kategória. Ami a konkurencia közül a Suzukit kiemeli, hogy a kategóriatársak között most nincs új divat SUV ilyen kicsi, amíg az ötajtós Grand Vitarának hegyekben áll a konkurencia. A Honda már nem gyártja a HR-V-t, a Mitsubishinél sem látok ilyen modellt, a Toyota RAV4 is csak a kifutó modellből kínál háromajtósat, sőt még a koreai vetélytársak sem hoztak ki ilyesmit. Érdekes. Ezek szerint a kis Vitara még inkább rétegautó lehet, hiszen egy egyre népszerűbb kategória partvonalán lavírozok. (Egyetlen aggályom van csak ezzel kapcsolatban, ez pedig az, hogy a szintén nem rossz Kia Sportage-t alig többért már öt ajtóval és 2000-es motorral meg lehet kapni.)

A Grand Vitara ettől függetlenül egy újabb előrelépés a Suzuki történetében, bár a háromajtós számomra nem lehetőség, de azért biztosan sokan élnek majd vele. Igazából az ötajtósban látok komoly fantáziát, hamarosan azt is teszteljük.